Mentorprogram transzferárazás

Mire figyeljünk, ha több céget alapítunk és működtetünk?

Ha több cégben vagyunk tulajdonosok vagy ügyvezetők, számos olyan előírásnak meg kell felelnünk, amelyeket a különféle adójogszabályok írnak elő. Összeállításunkban bemutatjuk a legfontosabb veszélyforrásokat, amelyek be nem tartása akár több millió forintos mulasztási bírsággal is járhat.

A cégtulajdonosoknak és ügyvezetőknek tisztában kell lenniük a kapcsolt vállalkozások fogalmával, ahhoz, hogy az adóbírságokat elkerülhessék, és az adókötelezettségeiket a NAV elvárásai szerint tudják teljesíteni. Kapcsolt vállalkozásnak nevezzük azokat a vállalkozásokat, amelyek nem függetlenek egymástól, vagy azért, mert közös a tulajdonosi körük, vagy pedig azért, mert közös az ügyvezetésük. Ennek okán a kapcsolt vállalkozások esetében az üzletpolitikai döntéseket egy személy, vagy személyek egy csoportja hozhatja meg, mellyel az egyes cégek adózási ügyeit is tudják befolyásolni, mely ellen az adóhatóság nagy erőkkel lép fel és kiemelten ellenőrzi az ilyen társaságokat. Kik lehetnek kapcsolt vállalkozások? Nézzünk meg néhány példát:

  • ha egy magánszemélynek több cégben van 50%-ot meghaladó tulajdonosi részesedése,
  • ha egy magánszemélynek van egy Kft-je és egy egyéni vállalkozása is,
  • a feleség vállalkozása és a férj vállalkozása, mert mindkét cég közeli hozzátartozók tulajdonában van,
  • olyan cégek, amelynél mindkettőben 50-50%-os tulajdonos a férj és a feleség is,
  • olyan cégek, ahol közeli hozzátartozók (férj, feleség, gyerekek, testvérek) a cégek tulajdonosai,
  • olyan vállalkozások, ahol az ügyvezető személye azonos,
  • külföldi vállalkozások magyarországi leányvállalatai.

Természetesen nemcsak a belföldi, hanem a külföldi cégtulajdonokat is számításba kell venni, és a közeli hozzátartozók szavazatait egybe kell számítani. Mik azok a szabályok, amelyekre figyelnie kell minden vállalkozónak?

Ha a kapcsolt vállalkozások között elindul bármilyen tranzakció, gazdasági esemény (pl. szerződés kötés, számla kiállítása, előleg fizetése, kölcsön nyújtása, stb.), akkor 15 napon belül a NAV felé be kell jelenteni annak a kapcsolt vállalkozásnak az adatait (név, székhely, adószám), amellyel a tranzakció elindult. A bejelentést a külföldi kapcsolt cégre vonatkozóan is meg kell tenni, illetve, ha két magyar cégről van szó, akkor mindkettőnél szükséges teljesíteni a bejelentést. A bejelentés elmulasztása minden egyes kapcsolt vállalkozás tekintetében 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal járhat. Tehát ha három kapcsolt vállalkozás bejelentése nem történt meg határidőben, akkor akár 1.500.000 Ft-ig terjedő bírság is kiszabható! További fontos elem, hogy ha a kapcsolt vállalkozások közötti, 1 millió forintot meghaladó készpénzes fizetést is, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését is be kell jelenteni a NAV felé 15 napon belül, mert ezeket szintén érinti a bejelentésenkénti 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság. Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a bejelentési kötelezettségeket szinte minden esetben ellenőrzi az Adóhatóság egy vizsgálat során. Mulasztás esetén célszerű a bejelentéseket legalább utólag pótolni.

További fontos adózási szabály, hogy a kapcsolt vállalkozások esetében, ha egymás közötti elszámolásaikban, szerződéseikben, ügyleteikben eltérő árat, díjazást alkalmaznak, mint amilyet független felek alkalmaznak (vagy alkalmaznának), akkor a társasági adó alapjukat ezzel a különbözettel módosítaniuk kell. Ezt az elvet hívjuk a szokásos piaci ár elvének, amelyet minden kapcsolt vállalkozásnak be kell tartania (Tao. tv. 18.§.). Ha az Adóhatóság utólag megállapítja, hogy a kapcsolt felek egymás között a piaci ártól eltérő árat alkalmaztak, akkor adóhiányt, annak 50%-áig terjedő adóbírságot és késedelmi pótlékot állapíthat meg.

Ne hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a kapcsolt vállalkozásokra számos egyéb speciális előírás vonatkozik a helyi iparűzési adó, az illeték, a reklámadó, az általános forgalmi adó és egyéb adónemek területén is.

Azoknak a vállalatcsoportoknak, akik a középvállalkozási méretet elérik (pl. három kapcsolt vállalkozás összeszámított létszáma eléri az 50 főt), a szokásos piaci ár elvének betartását írásban is bizonyítaniuk kell, ezt nevezzük transzferár nyilvántartásnak. A transzferár nyilvántartás vezetésének elmulasztása, vagy hiányos vezetése minden egyes esetben (tranzakciónként) 2 millió forintos mulasztási bírsággal járhat. A nyilvántartás készítés szabályait a 22/2009. PM rendelet tartalmazza.

A fentiek alapján látható, hogy érdemes egy alapos vizsgálatnak alávetni azokat a cégeket, amelyek érintettek lehetnek, hogy az akár több milliós bírságokat elkerülhessük.

További információkért forduljon szakértőnkhöz:

Hívd szakértőnket!


+36 (70) 619 29 21

Online időpontfoglalás

 

AC Business Connect Kft.

Iroda: 1149 Budapest Mogyoródi út 32.

Székhely: 1157 Budapest, Nyírpalota út 83.

office@konyveltessvelunk.hu

+36-70-420-9751 vagy +36-70-330-9093


Tevékenységi kör: 69.20 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

Mérlegképes regisztrációs szám: 164937

Adószám: 23699577-2-42

Cégjegyzék szám: 01-09-974166

Felelősség biztosítás: 20 Millió/év Generáli Providencia Biztosító Zrt.

Bank: CIB Bank

Számla Szám: 10700660-66164968-51100005